A meleg "sindő" és a világ alsó harmada............

Fáradt voltam, fáztam, különösen a lábam, pedig volt rajtam zokni.. Próbáltam jól beburkolózni a takarómba.
Nem igazán voltam álmos, elkalandoztak a gondolataim, most jó lenne a Nagymama meleg "sindője" a lábamhoz.
-
A "sparhelten" szokta forróra melegíteni a cserepet, majd jól bebugyolálta valami ruhafélébe és bedugta a takaró alá a lábunkhoz.
Néha megpörkölődött a forró cseréptől ez a ruha még most is az orromban érzem a szagát.
A szobában ahol aludtunk nem volt kémény, így fűtés sem, a hideg ágyba bújni elég megrázó élmény volt, de a lábunknál a meleg cserép lassan átmelegített.
Együtt aludtam vele, így egymást is melegítettük, jókat aludtam mellette.
Hatéves koromig velük laktam, hogy a szüleim dolgozni tudjanak.
Még ma is pontosan emlékszem a szoba minden szögletére, különösen az alsó harmadára hiszen kicsi voltam és ebből a perspektívából néztem a világot.

A szoba ajtajában volt egy darab linóleum, ami mindig szépen ki volt "vikszelve" jól lehetett rajta csúszkálni. Tettem ezt olyankor amikor valami oknál fogva büntetésben voltam és az ajtó mellé lettem térdepeltetve, hogy gondolkozzam el azon mit is tettem.
Persze nagymama nem őrzött engem ebben az állapotomban, így egy darabig jó kislány módjára térdepeltem, aztán leültem a linóleumra és csuda jól elszórakoztam pörögtem-forogtam csúszkáltam rajta.

Aztán az asztal alját is nagyon szerettem, az alsó keresztrészen volt a medvés doboz!
Fekete doboz a tetején egy medve feküdt, ezt kellett elfordítani ahhoz, hogy a doboz kinyíljon.
Szerettem nyitogatni,  ugyan nem volt benne semmi.

Az ablak alatt volt egy kis dobogó, ha ráálltam éppen kiláttam egy kicsit az ablakon, de szerettem rajta üldögélni is és nézegettem a szekrény tetején magasan felettem egy kis szobrocskát. Egy kislány olvasott egy könyvet a fejét tenyerébe hajtva. Szerettem nézni amikor nagymama néha mésszel átfestette, hogy szép fehér legyen.
Most is a szekrény tetején van csak már az én szobámban, egy kis gipsz szobor, lehet,hogy valamikor egy nagy könyvtárban lehetett könyvtámasz, nem tudom hogyan kerülhetett a nagymamához.

Aztán a nagy tükör, szerettem nézni amikor nagymama fésülte a haját. Akkor még hosszú volt a haja, egy érdekes csat szerűségre csavarta rá a haját amit a végén összekapcsolt és így egy kis konty lett belőle.
Szerettem a tükrön lévő dobozokban kotorászni, különösen egy fekete gyöngysor varázsolt el, sokáig el tudtam nézegetni.

Aztán a szekrények aljában lévő kincsek is nagyon érdekeltek, különösen nagymama magas sarkú cipője. Nagyanyámnak nagyon kicsi lába volt, persze mindig próbálgattam a cipőjét, mint a lányok általában.

A nagyapám ágya körül nem portyáztam féltem a sötét "mélységtől" alatta. Mellette az éjjeliszekrényen volt egy lámpa, meg mindig könyv. nagyon sokat olvasott, később volt,hogy én vittem vissza a könyvet a vasutas könyvtárba.
Azt mondta olyan könyvet hozzak amit még nem olvasott, a könyvtáros alig talált valami könyvet aminek az olvasójegyén ne lett volna a neve.
-

Ezeken a dolgokon elméláztam, a Nagymama meleg "sindőjét" a lábamhoz képzeltem és elaludtam.

Pitealma, almáspite.

Pitealma másképpen:

Gondoltam egy nagyot  az almás sütiknek való almát megpróbálom úgy eltenni ahogy a pincés meggyet szoktam.
Az almát hámozás nélkül, csak a magházát és a hibás részeket kivágva húsdarálón ledaráltam.
10 kg almához 1 kg cukrot, 2 dl 10% os ecetet 15 g nátrium benzoátot és egy fél kávéskanál borként tettem.
Többször megkevertem és amikor a cukor már teljesen elolvadt üvegekbe raktam.
Ugyanígy tettem el körtét is, sütöttem már pitét úgy, hogy egy üveg alma és egy üveg körte keverékéből készítettem a tölteléket nagyon finom lett.

Almás pite:

Tészta:

50 dkg liszt
25 dkg margarin
25 dkg porcukor
1 egész tojás
1 sütőpor
pici só

Töltelék:

2 üveg pitealma, vagy kb. 1,5 kg alma
Cukor ízlés szerint
2 vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1 kávéskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg

A tölteléket megpároljuk, hogy kicsit elmenjen a leve, ha még így is túl híg kekszmorzsával lehet sűríteni, de ne tegyünk bele túl sokat. Hagyjuk langyosra hűlni. Én a mikróban szoktam megpárolni, egyszerűbb mert nem kell folyamatosan kevergetni.

A hozzávalókat összegyúrjuk, két részre osztjuk. Kicsit lágy tészta lesz belőle így én a sütőpapíron szoktam kinyújtani egyszerűbb a tepsibe tenni.
Beletöltjük a tölteléket rátesszük a másik lapot.
Villával jó sűrűn megszurkáljuk, egy felvert tojással bekenjük és megszórjuk kristálycukorral.
180 fokos előmelegített sütőben légkeveréssel megsütjük amíg szép piros lesz a teteje.

Fordított almás krémes:

Mivel fordított fordítva is kezdjük:
Az almás piténél leírt tölteléket leterítjük egy sütőpapírral, vagy alufóliával kibélelt tepsibe.

Piskóta:

6 tojás
3 dl kristálycukor
4 dl liszt
1 mokkáskanál sütőpor

A tojásokat a cukorral habosra keverjük, beleszitáljuk a sütőporos lisztet.
Rásimítjuk az alma tetejére és megsütjük, amikor megsült kiborítjuk, lehúzzuk róla a sütőpapírt és hagyjuk kihülni.
Elkészítjük a krémet.

Krém:

1 csomag vaníliapuding
3 dl tej
7 evőkanál kristálycukor
2 vaníliáscukor
25 dkg margarin

A pudingot a tejjel cukorral megfőzzük, ha langyosra hűlt belekeverjük a margarint.
Kikeverjük jó levegősre és a kihűlt alma tetejére kenjük.
Hűtőben jól lehűtjük és csak akkor szeleteljük.

Megint szütyő!

A " kicsi" farmer:

Lányom kicsi táskát szeretett volna, mert a kis kockás amit készítettem neki egy percre sem volt az övé, Borika unokám azonnal kisajátította.
Körülnéztem "vackaim" között, rátaláltam egy kinőtt farmerre, aminek ez a helyes kis tűzés volt a zsebén.
Kiszabtam a zsebes részt, varrtam bele bélést is zsebekkel, cipzárral záródik. Megegyeztek, hogy ez már csak anyáé lesz!?

A "nagy" farmer:

Találtam egy másik  árválkodó farmernadrágot is, gondoltam ez is jó lesz valamire ebből készült a másik.

Az elejéből és a hátából kivágtam a zsebes részeket ezeket összevarrtam.

Került bele bélés zsebekkel és zárásnak cipzár.

Egy elfelejtett barna mellény:

Örökölt holmi, pár évig álldogált a szekrényben,a rám tört "szütyőlázban" új életre kelt.
Azóta is ez a kedvenc "lóti- futi" táskám.

A pöttyös:

A lányom egyik nap egy pöttyös anyaggal állított haza, hogy valakinél látott egy csuda jó pöttyös táskát. Annyira megtetszett neki, hogy azonnal vett is egy anyagot, gyorsan varrjam meg amíg el nem múlik a nyár, hogy még tudja használni. A nyár sajnos hirtelen elmúlt, de a szütyő elkészült kívánsága szerint, jó lesz jövőre is.
Az anyag elég vékony így duplán szabtam, varrtam közéje egy vastagabb anyagot amitől tartása lett. Így kívül belül ugyanolyan pöttyös.
Díszítésül fehér gombokat és övcsatot tettem rá.

Szilvalekvár, keverés nélkül.

1 adag:

5 kg szilva
1 kg cukor
1 dl 10%-os ecet
Tartósítószer.

A szilvát kimagozzuk és a befőző lábosban egyenletesen elterítjük.

Meglocsoljuk az ecettel és rászórjuk a cukrot, hogy lehetőleg mindenhol egyformán legyen a tetején.

Egy éjszakát állni hagyjuk.
Másnap fedő alatt forrásig melegítjük, majd a gázt takarékra téve négy óra hosszát lassan főzzük.
Nem szabad belenyúlni vagy megkeverni!
A főzés végén a szilva kb. a felére esik össze.
A fedőt levéve most már keverjük a lekvárt, a szilvák szétesnek és lekvár állaga lesz a masszának.
Beletesszük a tartósítót, egy kicsit még kevergetjük, majd üvegekbe rakjuk és száraz dunsztba tesszük, kidunsztoljuk.

Ha egyszer elkezdtük keverni, nem hagyhatjuk abba mert leég.

Ez dupla adag volt, főztem négy órát, de még elég sok lé volt alatta, ezért levettem róla a fedőt és fedő nélkül még két órát hagytam főni anélkül, hogy hozzányúltam volna.
Jól elfőtte a levét elkezdtem kavargatni, nagyon finom lett!

Az ötletelések éjszakája.

Az este tízkor már lefeküdtem, álmos voltam.

Bekapcsoltam a rádiót szeretem hallgatni a tíztől tizenegyig tartó beszélgetős műsort.

Később átkapcsoltam a CD lejátszóra, hogy Rózsi dalain majd lassan álomba szenderülök.

Lefekvés után mindig bekapcsolom valamelyik kedvencemet, rendszerint a harmadik, negyedik számot már nem hallom, addigra elalszom, a rádió halkan duruzsol mellettem.

Amikor azt is hallom, hogy a lejátszó kikapcsol, már tudom, ez az a „bizonyos” éjszaka.

Mintegy varázsütésre úgy kimegy az álom a szememből mintha már reggel lenne.

Sehogy nem találom a helyem, forgok, dobálom a takarót, forgatom a párnát, számolgatom a „bárányfelhőket”, minden hiába.

Az agyam olyan éber, mint ébren talán soha, száguldanak a gondolataim, hiába is téríteném vissza az álmosság medrébe, nem engedelmeskedik.

Olyan mintha a testem aludna, de a tudatom bejárná a világmindenséget és megoldást keresne minden megoldásra váró problémára.

Tagadhatatlan olyan ötleteim kerekednek, amin magam is elcsodálkozom néha.

Addig komplikáltnak tűnő problémákra találok egyszerű és kézenfekvő megoldásokat, hogy csodálkozom rajt, hogy eddig miért nem jutott ez az eszembe.

Sajna van úgy, hogy mire reggel felébredek elfelejtem néhány korszakalkotó ötletemet, ezért mivel amúgy sem alszom, néha felírom, hogy még reggel is emlékezzek rá.

A fiam szokta mondani miért nem kelek fel és csinálok valamit, próbáltam, de igazából nagyon fáradt vagyok és szédelgek ilyenkor, nem nagyon megyek semmire.

Előfordult már annyira felcukkoltam magam azon, hogy nem tudok elaludni, hogy azt álmodtam, hogy nem tudok aludni.

Aztán amikor felébredtem jöttem rá, hogy álmodtam.

Szerencsére túl gyakran nincsenek ilyen éjszakáim. A gond csak az, hogy rendszerint akkor járok így amikor korán kell kelnem, így csak két három órát alszom és másnap dél körül borul rám az „éjszaka”.

Amikor nem tudok ilyenkor pihenni állva tudnék aludni mint a lovak, addig amíg át nem esek a holtponton.

Ez az éjszaka is ilyen volt, egyetlen haszna az a pár jó ötlet ami eszembe jutott és nem felejtettem el reggelre.

No meg az, hogy most süt a nap, mert az „ötletelések éjszakáját” a melegfront hozza amit én már akkor érzek amikor Gibraltárnál kanyarodik.

Darálthúsból:

 Csevapcsicsa:

1 kg darált hús,  sertés vagy marha vagy vegyesen
2 db közepes vöröshagyma apróra vágva vagy reszelve
1 mokkáskanál szódabikarbóna
Őrölt bors, szegfűbors, borókabogyó, szegfűszeg keveréke
Só

A hozzávalókat jól összegyúrjuk és pár órára hűtőbe tesszük.
Pogácsákat, vagy kolbászkákat készítünk belőle és kicsit meglocsoljuk olajjal.
Süthetjük grillen vagy a sütőben is.

Lila hagyma és sült krumpli nálunk a köret hozzá.
Ezt a receptet a "Süssünk, főzzünk szabad tűzön" című könyvben találtam, csak annyit tettem hozzá, hogy őrölt bors helyett én egy kicsit több fűszert teszek bele.
Ha szárazabb húsból készítem pl. vadhús darálok hozzá egy kevés füstölt szalonnát, hogy szaftosabb legyen.

Csülökfasírozott:

1 db csontozott csülök
1 nagyobb vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 tojás
Só
Őrölt bors
Ételízesítő
Pirospaprika
Vagdalthús vagy töltelékfűszer
2 db zsemle
Zsemlemorzsa

A csülköt és a hagymákat ledaráljuk, a zsömléket beáztatjuk és kicsavarjuk.
Összegyúrjuk a fűszerekkel, a tojással és zsemlemorzsába forgatjuk.
Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és a gombócokat sorban belerakjuk, 200 fokon sütjük, amikor a teteje már piros megforgatjuk és a másik felét is megpirítjuk.
Aki akarja olajban is kisütheti, de a csülök megsül a saját zsírjában, így egyszerűbb.
Én fagylaltos kanállal szoktam a gombócokat készíteni így biztosan egyformák lesznek és egyszerre sülnek meg.
Egész más íze van mint egy "sima" fasírozottnak, mivel a csülkön rajta van a bőr és ez egy nagyon érdekes kellemes ízt kölcsönöz neki.

A fűszerkeverékek fő alkotórésze 1-1 részben:
Fekete bors, kömény, majoránna, boróka, paprika, szegfűbors, szerecsendió, így ha nincs otthon el tudjuk készíteni.

Zöldségesvagdalt:

50 dkg darált hús
1 közepes vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
25 dkg Franciasaláta zöldségkeverék (vagy friss zöldségek tetszés szerint)
1 csokor petrezselyemzöld
Ételízesítő
Só
Pirospaprika
Bors
Majoránna
2 tojás

A zöldségeket is ledaráljuk, összekeverjük a hússal és a fűszerekkel, az egyik tojást is belekeverjük.
Egy kisebb tepsit kibélelünk sütőpapírral egy kicsi olajat öntünk rá és rudat készítünk a fasírozottból.
A másik tojást felverjük és bekenjük vele a tetejét.
Befedjük alufóliával és 200 fokon negyedórát sütjük, majd levesszük róla a fóliát és addig sütjük amíg szép piros lesz.
Tálalás előtt kicsit pihentetjük, hogy ne essen szét amikor szeleteljük.

A fűszerezés ne legyen túl karakteres, hogy a zöldségek ízét ne nyomja el.

Cipősdobozok új ruhája.

 

Papírmániás vagyok be kell ismernem. Már a papírboltok illata is elvarázsol, imádok nézegetni, válogatni, különösen a szép egyedi csomagolópapírok között.

Gyűjtögetem még a használt csomagolópapírokat is az sem baj ha kicsit gyűrött vagy szakadt, ezeket felszabdalom és dekupázs technikával ragasztom a dobozokra.

Felhasználom a kertészeti katalógusok képeit is, így van már epres, virágos dobozom is.

Aztán a szépen felöltöztetett dobozokba rakom a "vackaimat". Iratok, festékek, ceruzák, apróságok.

Ezt a dobozt az üvegmatrica festékeimnek készítettem, a WC papírgurigákat összeragasztottam ragasztópisztollyal, így egyben kivehető.A festékek így nem dőlnek össze, fejjel lefelé tárolom őket így is megállnak.

Az irattartók egy kerámia tál dobozából készültek. Egy "igazi" irattartó ívét átrajzoltam a dobozra és kettévágtam, utána bevontam ezzel a vidám napraforgómintás papírral.

Egyszerű folyékony papír ragasztót használok, a dekupázs technikához is ezt használom, majdnem mindegyik jó ami átlátszóra szárad.
Bár volt amivel melléfogtam, nem akart megszáradni, majd mikor nagy nehezen hetek múlva megszáradt azt gondoltam végre, aztán a nyári melegben újra ragadni kezdett egy új  papír réteget kellet ráragasztani. Azóta ha valami még ismeretlen ragasztót veszek mindig kipróbálom előtte.

Egy kis édesség...

Vérnarancsos szelet:

5 db tojásból piskótatésztát készítünk, és összetekerjük mint a piskótatekercset.
4 db tojásból 1 vérnarancs aromával sütünk piskótát és őzgerincsütőben kisütjük.
Hosszában 3 felé vágjuk és töltjük, majd beborítjuk a piskótatekerccsel,
Tetejére étcsokoládéból mázat olvaszthatunk.

Krém:

3 dl tej
1 citromos, vagy vaníliás pudingpor
20 dkg cukor
1/2 citrom leve és héja
25 dkg margarin

A tejet a pudingporral a cukorral felfőzzük, amikor még langyos belekeverjük a margarint a citrom levét és héját.
Habosra keverjük és rákenjük a piskótalapra, megtöltjük a narancsos részét is, majd összetekerjük.

Édesanyám sütötte ezt a süteményt, sokáig nem találtam meg a receptjét.
Megsütöttem most én is nagyon finom lett.
Csokimázat nem tettem rá, így jobban szeretjük.
Annyira tekertem, hogy nem vettem észre, hogy a narancsos része kicsit szétcsúszott, így nem lett szép szabályos, de az ízén nem rontott semmit.

 Sportszelet:

50 dkg darált keksz
30 dkg margarin
20 dkg porcukor
2 evőkanál kakaó
1 rum aroma
6-7 evőkanál lekvár
tortabevonó csokoládé

A margarint kicsit felolvasztjuk, beletesszük a kekszmorzsát, majd a többi hozzávalót.
Összedolgozzuk ,egy kisebb tepsit kibélelünk sütőpapírral. A masszát belesimítjuk, a tetejét bevonjuk a csokoládéval.

Nagyon szeretem a Sportszeletet, mindig irigykedem amikor a fiam ezt eszi.
Amióta tejérzékeny vagyok nekem sajnos tiltott gyümölcs.
Nagyon örültem neki amikor a NO SALTY receptes oldalon megtaláltam ezt a receptet.
Azóta már kétszer is elkészítettem, én szőlőlekvárt tettem bele és egy kis fahéjjal is megbolondítottam.
Tökéletes volt az illúzió.

Pillecukor házilag:

150g cukor
50 ml víz
1 evőkanál méz
8 g zselatin+ 3 evőkanál víz
csipet só
ízesítő aroma, ételfesték

A hempergetéshez porcukor

1 literes fagylaltos dobozt ( vagy hasonló méretű műanyag) kibélelünk sütőpapírral, bekenjük olajjal.
Vágunk még egy papírt ami akkora mint a doboz teteje.
Egy magas falú habverő edénybe beletesszük a zselatint, hozzáadunk 3 evőkanál vízet és elkeverjük.
Ekkor lehet hozzáadni az ételfestéket is.
A cukrot, vizet (gyümölcslevet) mézet felforraljuk, ahogy felforrt a lángot kisebbre vesszük és lassan addig főzzük míg fényes áttetsző szirupot kapunk.

A forró szirupból egy keveset azonnal a zselatinra öntünk és elkeverjük.
Majd keverés közben hozzáadjuk a többi szirupot is. Beletesszük a csipet sót és az esetleges aromát.
Majd először lassabb fokozaton majd teljes fordulattal addig keverjük amíg jó habos lesz.
A lényeg, hogy sok levegőt juttassunk bele.
Akkor jó amikor a megkeményedő hab már szálat húz a habverőn.

Az előkészített dobozba simítjuk, a tetejére tesszük az előre levágott és beolajozott sütőpapírt.
Elsimogatjuk a tetejét, 3 -4 órára a hűtőbe tesszük, ezalatt megszilárdul.
A megdermedt hab egy szivacsos, gumiszerű, ruganyos anyag lesz.

A porcukrot egy tálcára tesszük, a dobozból a masszát beletesszük és így egészben beleforgatjuk.
Nagyméretű ollóval 1 cm széles szeletekre vágjuk, majd kisebb darabokra vágjuk és ezeket is a porcukorba forgatjuk.

Porzselatint használjunk hozzá a tortazselé nem jó.

Ez amit készítettem egy óriási adag, az unokám szülinapjára szántam, 3 csomag zselatinból készítettem kb. 8 szoros adag.
A fehér vaníliás, a sárga sárgabarackos, a piros szeder levéből készült, a zöld mandula aromás.

Megunt pulóverek, kopott farmerek, kinőtt zoknik .................

Székhuzat pulóverből:

Unokáim nagy kedvence ez a szék, és ez a sarok jól el lehet bújni, a székkel lehet forogni.
Ennek meg is van a következménye, a könyvespolc széle kikezdte a bőrhuzatot, itt ott kicsit lekopott. Már jó ideje terveztem, hogy varrok rá huzatot, de még nem találtam ki miből is.
Szekrénypakolás közben találtam egy régi pulóvert és hirtelen jött az ötlet ebből lesz a huzat.
Kiszedtem az ujját, garbó nyaka volt azt is lebontottam.
A vállánál egyenesre vágtam és összevarrtam, így majdnem elég hosszú lett, még hozzávarrtam a nyakrészét ezzel végig is érte a széket.

Hogy rögzítsem a huzatot a széken,gombokat varrtam az oldalára, kettőt kettőt, a szék elején kicsit visszahajtottam az anyagot és a szék formája szerint bevarrtam a sarkát.

Így nem csúszkál el.
Azt hittem majd rácsodálkoznak, de Borika kijelentette neki nem tetszik, miért nem rózsaszín.


Zokninyulak gyülekezete:

Az óvodában húsvéti vásárt tartottak erre gyártottam a zokninyulakat.
Technikailag ugyanúgy készítettem mint azelőtt ( Zokninyuszik és pomponcsibék), csak ezek gyermekzokniból készültek.
Amelyik zokni kicsi volt, tettem hozzá egy másikat, így két zokniból készült.
Nagy sikere volt, még ki sem pakoltak kettő már elkelt, a másik kettő is hamarosan.

Szütyők farmernadrágból:

A kicsit a lányomnak a nagyot magamnak gyártottam.
A kisebb formáját az egymásmellé rakott két zseb adja. Ez a lányom egy régi farmerja volt.
Egyszerűen a zsebeket kivágtam a nadrág hátából, a másik oldala sima azt az egyik szárából szabtam mint a fülét is.

A belsejét kibéleltem, a bélésre zsebeket varrtam.

A nagyobb a fiam farmarjából van.
Elejét hátát felhasználtam, csak a nadrág szabott részét vágtam ki belőle.

A fülét a szárából szabtam, kibéleltem, cipzárat varrtam bele.

Az elejére visszavarrtam az övtartókat amiket egy kis lánccal fogtam össze.
Még nem avattam fel, de jó lesz sok minden belefér.

" Vadas hentes módra"

Uborkás hús vagy paradicsomos vadas:

Így fest a kezdeteknél.
Régi családi étek dédszüleim öröksége, sehol hasonlónak még hírét sem hallottam.
Nevezhetnénk  így is "vadas hentes módra" egyrészt a savanyú uborka miatt, másrészt azért mert dédnagyapám hentes és mészáros mester volt.

Meiszterics József 1869 - 1944 és Kiss Katalin 1877 - 1947

Népes családjuk volt, öt lány, Anna ő volt a nagyanyám, Teréz, Margit, Erzsébet, Katalin.
Segédek, inasok, reggel háromkor kezdődött a munka, vágni kellett az állatokat, hogy legyen friss hús a hentesüzletben.
A családi legendárium szerint a nagypapa nem finomkodott a reggeli ébresztővel, hangos szóval szidta a "szemük szencségit" ha nem ugrottak ki időben az ágyból.

Unokák hada várta minden ünnep előtt, hogy markolhasson az aprópénzből amit aztán a "vurstliban" elkölthettek.
Az édesanyám azt mesélte olyan volt a gyermekkora mint egy olasz film, tele élettel szeretettel, veszekedéssel, hangoskodással.

A hentesüzlet, elöl a nagymama, mögötte  két lány az ötből, neki jobbra az egyik vője balra az egyik segéd.
A hentesüzlet sokáig üzemelt, persze már állami volt, a hetvenes évek végén bontották le a régi házunkkal együtt.
Ahol állt most egy szupermarket kijárója van.

Ennyi az eredetről.

Hozzávalók: 

1 kg marha vagy sertéshús, de vadból is finom
75 dkg sárgarépa
25 dkg fehér répa
25 dkg füstölt szalonna
1 kis üveg ecetes uborka
1 kisebb süritettparadicsom
olaj vagy zsir

A húst kétujjnyi vastag szeletekre vágjuk zsiradékon fehéredésig sütjük.
Mellétesszük a szalonnát is. Majd a húst kivesszük és a felaprított zöldséget is egy kicsit megpároljuk a zsiradékon, a szalonna mellett.
Visszatesszük a húst beleaprítjuk az uborkát és annyi vízzel engedjük fel, hogy épp csak ellepje.
Lassú tűzön addig pároljuk amíg a hús megpuhul.
Ismét kivesszük a húst és krumplitörővel a megfőtt zöldségeket összetörjük, nem passzírozzuk!
Hozzákeverjük a paradicsompürét és egyet forraljuk vele, majd visszatesszük a húsokat.

Ha az arányokat jól eltaláltuk nem kell bele semmi fűszer, mer a szalonna megadja a sósságát az uborkától kicsit savanykás a paradicsomtól pikáns lesz.
Ne legyen túl hosszú a leve, forraljuk el ha sok lett.
Én nagyon szeretem bent a puhára főtt szalonna bőrét is.

Krumplinudli a kísérője amit én az egyszerűség kedvéért inkább kinyújtva rádlival kockázni szoktam.

Krumpli-"nudli":

1 kg krumpli
30 -40 dkg liszt,attól függ mennyire vizes a krumpli
1 evőkanál só
1 púpos evőkanál búzadara
2 evőkanál olaj
1 tojás

A krumplit megfőzzük áttörjük a hozzávalókkal összegyúrjuk, hogy jó ruganyos tészta legyen belőle.
Pihentetés nélkül feldolgozzuk.
Kifőzzük, egy kevés olajra kiszedjük.

Nálunk ez egy ünnepi étel, nagyon laktató, köszönöm az őseimnek.

"Én kicsi pónim" jelmez.

A pókember jelmez elkészülte után láttam neki a nem kis feladatnak, rendelés szerint!
Előtte persze az "anyagbeszerzés" volt a feladat.
Elképzelésem szerinti anyagot sehol nem találtam,-" Csillogós, rózsaszín fehér kék legyen Nagyi, legyen szép patácskám, jó?!"
Végigjártam a turkálókat, valami fényes anyagot kerestem, fehéret vagy rózsaszínt, persze nem találtam, így egy fehér hosszú ujjú pólót vettem.
Találtam szinjátszós flittereket volt rózsaszín gyöngyöm így kigyöngyöztem a felsőt.

Fehér harisnya és egy fehér térdnadrág már volt, így ezek lettek felhasználva.
Maradék fonalaimból ketten Borikával gombolyítottunk sörénynek és faroknak valót, hozzáfogtunk arany színű horgoló fonalat így meglett a csillogás is.

A fonalköteget középen megkötöttem és a nadrágra varrtam a farkat, utána kicsit formára vágtam.

A fejdíszről volt egy elképzelésem, hogyan készítem el aztán sajnos nem úgy sült el ahogy elterveztem, így teljesen szét kellett szednem és újra kezdeni az egészet végül is jó lett.
Vettem egy merev hajpántot amit bevontam egy vékony szivacs réteggel és rózsaszín anyaggal.

A homlokpántot is ebből a laminált padló alátétfóliából és rózsaszín anyagból készítettem, majd a hajpántra ragasztottam ragasztópisztollyal.

Majd ezt is gyönggyel és flitterekkel díszítettem.

A póni haját egy hosszú összevarrt rózsaszín anyagra terítettem szét ami körülbelül olyan hosszú volt, hogy a fejtetőtől a derékig ért.
Majd egy festéshez használt maszkolószalaggal leragasztottam, hogy a varrógép alá tutjam tenni, és duplán levarrtam. Később ezt egy fonattal takartam el amit rávarrtam.
A felső felét a hajpántra varrtam az alsó feléhez az alátétfóliából és a rózsaszín anyagból készített övre varrtam, hogy biztosan álljon majd ha felveszi.

A füleket is a fóliából szabtam, majd bevontam a rózsaszín anyaggal és a hajpántra rögzítettem ragasztópisztollyal és rá is varrtam.
A sörényből fonatokat készítettem amiből kettőt a fülek előtt rögzítettem.
Ez a fonaltömeg elég nehéz, így az álla alatt és a fej hátsó részénél is a rózsaszín anyaggal bevont gumiszalaggal próbáltam rögzíteni.

A patácskákat  fóliával béleltem, hogy legyen tartásuk, a kézre kicsit keskenyebb a lábra kicsit szélesebb anyagot szabtam.
Összevarrtam egy gumiszalaggal szegélyeztem ami összehúzza és a helyén tartja.

Szerencsére nagyon tetszett neki, nagy volt az izgalom a farsang reggelén.

Nagyon ügyesen és büszkén mutatta be a jelmezét, nagyon jó bulihangulat volt, én is ott lehettem.