Solcz Éva 1929 - 2000
A verset az édesanyám nővére írta a nagyanyámról.
Meiszterics Anna 1896 - 1957
A Leánygimnázium nyolcadik osztályos tanulója volt és egy pályázatra írta a verset, amivel meg is nyerte az első díjat.
Vajthó Jenő elhunyt hitvesének emlékére a kaposvári
Rozgonyi Piroska önképzőkörben pályadíjat tűzött ki " Az
én anyám" címmel. a 17 pályázó közül az alább közölt
nyerte az első díjat.
Vannak szent anyák és hős anyák,
Láttam Monikát és láttam Máriát,
Láttam anyát, ki a fiáért lelt halált
S ki a hazáért áldozta fel magát
Az én anyámról nincsen történelem,
Az én anyámat csak magam ismerem.
Nevét nem tudja, nem kérdi a világ,
Vele sohasem történtek még csodák.
Anyám nevéhez nem fűződik hőstett,
Nem harcolt értünk s vértanuvá sem lett.
De minden reggel fűtött szoba vár rám,
Ha beteg vagyok, igazgatja párnám,
Egyedül mos, főz, takarít, szaladgál,
Szorgalmas keze pillanatig sem áll,
Éjfélkor fekszik és hatkor már felkel
És mégsem álmos és mégsem fárad el.
Ha nincs más dolga, akad varrnivaló,
Harisnyát stoppol, vagy kell új takaró,
Vagy a kis hugom eltépte ruháját,
Nekem köt kesztyűt, vagy apukának sált.
Ha valami bánt, ő mindig meghallgat,
Mindig tud vigaszt és jótanácsokat.
Öröme nincs más, csak ami az enyém,
És bánatom jobban érzi mint én.
Nem tudom, hogy van, de ő sohse beteg.
( Tán csak előttünk titkolja, meglehet. )
Nagy szürke szeme néha lázasan ég,
Akkor csak legyint, hagyjátok, semmiség!
Ha szenved, ha küzd, mosolyog az ajka,
És sose látszik a fájdalom rajta.
Soha nem értem , mi adja erejét!
... Meg kell csókolnom áldott, meleg kezét.
Az én anyámról nincsen történelem,
Az én anyámat csak magam ismerem.
Az én anyámról nem szól krónika,
Az én anyám nem szent, nem hős ... csak anya !
( Vajthó Jenő Polgári iskolai tanár, igazgató helyettes, ő volt Fekete István író és Takács Gyula költő osztályfőnöke.)
Családi körben
